Rajczi Építőipari és Szolgáltató Kft.


Műszaki vezetés


A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó illetve alvállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki. A felelős műszaki vezetést csak megfelelő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező, kamaránál nyilvántartott névjegyzékben szereplő, FMV-i engedéllyel és regisztrációs számmal rendelkező szakember láthatja el.

Az építőipari kivitelezési tevékenységet jelenleg a 191/2009.(IX.15.) kormányrendelet szabályozza. Ennek értelmében alapvetően a kivitelező vállalkozónak rendelkeznie kell a tevékenységének megfelelő jogosultságú felelős műszaki vezetővel. Az építkezés megkezdése előtt azonban az építtetőnek akkor is kötelessége az építési hatóság felé bejelenteni a felelős műszaki vezető személyét, amennyiben ez nem teljesül. Magyarán: ha a kivitelező nem biztosítja, akkor a megrendelőnek kell róla gondoskodnia.

Jogi értelemben természetesen igen. A felelős műszaki vezető tartatja be a munkavállalókkal a munkavédelmi szabályokat, ő felel a kivitelezés szakszerűségéért, valamint a munkák végeztével ő nyilatkozik, hogy az épület a terveknek és a hatályos előírásoknak megfelelően készült-e el, illetve, hogy a tervhez képest milyen eltérések történtek. Ellenőrzi továbbá az építési napló vezetését, és regisztrálja a keletkező törmelék mennyiségét és annak elszállítását. Gondoskodik róla, hogy minden szakkivitelező elvégezze a munkája minőségének ellenőrzéséhez szükséges méréseket, próbákat, illetve a munka átadás-átvételekor megköveteli a szükséges tanúsítványokat, nyilatkozatokat, jegyzőkönyveket. Ez utóbbi funkciója első hallásra a laikus számára talán nem tűnik olyan fontosnak. Pedig igen nagy gondba kerülhetünk, ha pl. a villanyszerelő vállalkozó nem adott villámvédelmi jegyzőkönyvet, vagy a szerkezetépítő nem tudja igazolni az általa elszállított sitt lerakási helyét, és a hatóság ezekhez a dokumentumokhoz köti a használatbavételi engedély megadását. Mi következik tehát mindebből? Az, hogy a felelős műszaki vezető is csak akkor tudja szerepét betölteni, úgy lesz a gyakorlatban is felelős, ha tényleges munka áll a megbízatása mögött, kijár az építkezésre, és figyelemmel kíséri a munkálatok alakulását.

Erről a kérdésről azt kell tudni, hogy a felelős műszaki vezető nem lehet ugyanazon az építkezésen egyben műszaki ellenőr is. Ez teljesen logikus, hiszen az előbbi a kivitelezőt képviseli, utóbbi pedig ellenőrzi azt. A kettő nyilvánvalóan összeférhetetlen. Sőt, a mai szabályozás már azt is kimondja, hogy a tervellenőr és a felelős műszaki vezető személye is szétválasztandó. Általánosságban azt szoktuk javasolni, hogy a legoptimálisabb, ha a FMV-ről a kivitelező, tervellenőrről a generáltervező, a műszaki ellenőrzésről pedig az építtető gondoskodik.


A felelős műszaki vezető feladatát a  191/2009. (IX.15.) kormányrendelet határozza meg. – Idézet a rendeletből

a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,

b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,

c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,

d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,

e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,

f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,

i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,

j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó – 14. § szerinti tartalmú – nyilatkozat megtétele,

k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,

l) az alvállalkozói teljesítés igazolása, mely tartalmazza

l a) a teljesített kivitelezési munkák meghatározását, mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját,

l b) a teljesítésigazolás alapján számlázható összeget,

l c) a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a teljesítésigazolásban megjelölt számlázható összeg eltérése esetén az eltérés indoklását,

m) a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől – ha szerződés vagy jogszabály átadás-átvételi eljárást határoz meg, ennek lezárásától – számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelező részére történő megküldése, és annak adatainak az alvállalkozói nyilvántartásba való felvitele,

n) értesíti az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket.

(4) A felelős műszaki vezető – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek – szükség szerint szakértővel történő – vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.

(5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően

a) az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása,

b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.

(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel.

(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő – külön jogszabály szerinti – képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

(8) Az építmények olyan jellegű felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során

a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy

b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mértékű teherváltozás – írásos szakértői véleménnyel igazoltan – nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá

c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezetű égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve

d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával,

a munka jellegének megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy vállalkozó kivitelezőként felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezheti, ha alvállalkozót nem vesz igénybe.

§ Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,

e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,

f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,

g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.



Új lakások építése. Régi házak felújítása. Generálkivitelezés. Műszaki vezetés és ellenőrzés.